Gyakran kérdezik tőlem, honnan származik, mi a kék páva eredete. Szinte egyértelmű, hogyha valami annyira gyönyörű, mint a kék páva, akkor van valamilyen titkozatos és izgalmas története.
Mint minden ősi jelkép, a kék páva is szerepel jó néhány legendában, hogyan és miért került az emberek közelébe és miért fontos a kultúrákban. A pávánál azonban nem csak ez a kérdés merül föl, hanem az is, hogyan vált ennyire gyönyörűvé?
Különböző kultúráknak más és más a története, ezért összegyűjtöttem a számomra legizgalmasabbakat.
A legtöbb forrás szerint a kék páva Indiából származik, ahol a buddhizmus és a hinduizmus a két legelterjedtebb vallás.
Indra – a hindu vallásban a háborúk istene és az istenek királya – gyakran jelenik meg a kék páva társaságában, vagy akár egy páván ülve festményeken és más alkotásokon.
A kék páva legendája szerint réges régen egy hatalmas háború tört ki Indra és Ravana – a démonok istene – között. A harcok közepette egyszercsak egy kék páva jelent meg Indra hadserege előtt, szétterítette farktollazatát és pajzsként védelmezte az istenek istenét az ellenségtől.
A háborút megnyerve Indra hálából kápráztatóan színes tollazatot ajándékozott a pávának.
Indrának volt egy öccse, Vishnu a világot fenntartó élet istene. Vishnu legjobb barátja és társa egy sas volt, Garida. Garida a mitológiai óriás madár képes volt időn és téren is átrepülni, így vigyázták együtt a világ és a kozmosz egyensúlyát, elkerülve a káoszt.
Tudván hogy a kék páva mennyire rendhagyó módon és felfoghatatlanul gyönyörű, bátor, és időtlen szépség, az egyetlen magyarázat erre az volt, hogy Garidától kapta piramis felépítésű tollazatát.
Biztosan sokan hallottatok már a krisnásokról. Nos, Krisna szintén egy hindu isten volt, azt azonban kevesen tudják, hogy ő többek között egy és ugyanaz a fent említett Vishnu-val.
Ő is sokszor jelenik meg kék páva társaságában, vajon miért?
A kék páva legendája szerint Krisnát tehéncsordák nevelték föl és imádott flörtölni az éppen tehenet fejő lányokkal.
Krisna reggelente furulyajátékával ébresztette fel tehén társait és a közelben élő pávákat. A zenét hallva a pávák előbújtak a hegyekből, erdőkből, körbevették Krisnát és a teheneket, széttárták gyönyörű faroktollazatukat és táncot jártak.
Miután véget ért a daljáték, a pávák vezetője meghajlott Krisna előtt és megköszönte, hogy ilyen gyönyörűvé varázsolta a napjukat. Hálájuk jeléül megkérték Krisnát, hogy mindig viseljen pávatollat, ezért látni pávatollas koronával, dekorációkkal és öltözékekkel őt.
Hogy érthető legyen a következő történet, tudni kell, hogy a buddhista vallás szerint a “bódhiszattva” ember az, aki az emberiség megvilágosodásáért él.
Kwan Yin az egyik legkedveltebb bódhiszattva volt, aki a világ összes fájdalmát érezte és annak szentelte az életét, hogy megmentse a földön élő embereket a bűnöktől és fájdalmaktól.
Több száz variáció létezik eredetéről és történetéről, de a páva száz szeme, amiről a lenti legenda szól a pávához fűződő kapcsolatát is megmagyarázza.
Élt egy kegyetlen király, akinek három lánya volt. A király férjhez adta a legidősebb és a középső lányát, de a legfiatalabb, Miao Shan nem akart az ő sorsukra jutni. Sokkal inkább érdekelte a vallástan, és ennek akarta szentelni az életét. A kegyetlen király hiába büntette őt ezért, nagy nehezen sikerült elmenekülnie a hegyek közé, ahol aztán 9 évig tanulmányozta a teológia tudományát.
Ezalatt a 9 év alatt a király – kegyetlensége miatt – súlyos és kínokkal teli betegséget kapott. A szerzetesek azt mondták, csak akkor tud meggyógyulni, ha megiszik egy olyan elixírt, ami egy haragtalan ember szeméből készült.
A király gyógyítói hallomásból ismertek egy mélyen vallásos nőt, aki a hegyekben lakott. Amikor elmentek hozzá és elmesélték látogatásuk okát, a nő örömmel feláldozta a szemét azért, hogy egy másik embert megszabadítson a kínjaitól.
A király felépült betegségéből és felkereste a félszemű nőt, aki megmentette az életét, hogy köszönetet mondjon. Amikor odaért, egymásra néztek, a kegyetlen király pedig egyből rádöbbent, hogy a saját lánya segített neki.
Ekkor, Miao Shan a király szeme láttára átváltozott a gyönyörű és halhatatlan Bódhiszattva Kwan Yin-né, áldozáért cserébe pedig száz szemet kapott az istenektől, amivel felülről vigyázhatott az emberiségre.
Miao Shan azonban úgy döntött, hogy a földön marad, hogy tovább terjessze a szeretetet és kedvességet a világban. Mindent megtett, hogy véget vessen az emberiség szenvedésének, de rájött, hogy a hegyekből nem láthat minden embert.
Így aztán megfogta mind a 100 szemét és rárakta egy kék páva faroktollaira, a páva pedig minden útja után visszatért hozzá és beszámolt neki a világban tapasztaltakról. Így Miao Shan mindig tudta, kiket kell megsegíteni és megmenteni a világ fájdalmaitól.
Ezért kapta a kék páva a gyönyörű szemeit farktollazatára. Van persze biológiai magyarázata is a pávatoll szépségének, itt elolvashatod.
A pávatoll azonban nem mindig az „óvó szemeket” juttatta az emberek eszébe, hanem pont az ellenkezőjét: a szemek arra figyelmeztették az embereket, hogy istenük mindent lát, így aztán sokan féltek tőle. Vajon ezért terjedt el a tévhit, miszerint a pávatoll balszerencsét hoz?
Indiából Amerikába is eljutott a kék páva és ott is megszületett a kápráztató tollazat története. A majákban azonban más is felmerült: Ha a kék páva ennyire gyönyörű, miért olyan szörnyű a hangja?
A Maja isten Chaan az eső és állatok istene gyönyörű hanggal teremtette meg a pávát, viszont teljesen átlagos tollazattal.
Egy szép nyári napon a madarak összegyűltek, hogy kinevezzék a királyukat. A páva, mennyei hangja miatt biztos volt magában, de hamarosan rájött, hogy a győzelemhez kívülről is gyönyörűvé kell válnia.
A páva meglátogatta barátját, a csodaszép futókakukkot és megkérte, adja kölcsön tollazatát. Cserébe – ígérte -, ha megnyeri a koronát, megosztja vele a királyságból eredő jutalmakat.
A futókakukk belement az alkuba, a páva pedig gyönyörű hangjával és most már csodaszép tollazatával természetesen elnyerte a királyságot. A győzelem mámorában azonban megfeledkezett barátjának tett igéretéről.
A madarak hiányolni kezdék társukat és hosszas keresés után egy bokor alatt találták meg a kopasz és didergő futókakukkot. Hogy fölmelegítsék, minden madár adott neki néhányat a saját tollazatából.
Miután az istenek megtudták a páva szörnyű és önző tettét, megbüntették: Megtarthatta színes tollazatát, cserébe viszont Chaac elvette tőle csodaszép hangját (ami azóta is az egyik fő ellenérve a pávatartásnak).
A görögökről se feledkezzünk meg, természetesen náluk is megszületett a kék páva legendája gyönyörű tollazatáról.
Héra, a teremtés istennője szeretett mindenről tudni ami körülötte zajlik, ebben pedig hűséges testőre, Argos segített. Argos különleges őrszem volt, ugyanis 100 szeme volt így szinte semmi és senki nem tudott elbújni előle.
Héra az évek során sokat küzdött nőcsábász férjével, Zeusszal. Egyszer Zeusz kinézett magának egy szerzetesnőt, Io-t, ezért Héra felkérte Argost, hogy figyelje a nő minden mozzanatát. Zeusz azonban nem hagyta annyiban a dolgot és megölette Argost.
Héra, mélységes bánatában fogta testőre száz szemét és feldíszítette a kék páva farktollazatát velük. Így később, akár hányszor meglátta a páva gyönyörű szemes farktollazatát, eszébejutott Argos, az elhivatott testőre.
A fent leírtakon felül a kék pávák eredete más kultúrákban is megjelenik, engem ezek fogtak meg a legjobban. Egyik sem túl vidám történet, lehet hogy ezért is hallani néha, hogy a pávatoll balszerencsét hoz, de utánajárva a témának, pont az ellenkezője az igaz. Az évezredek alatt a páva szimbólum jelentése sokkal pozitívabbá vált a kultúrákban, éppen ezért népszerű dekoráció is. Ha szeretnél magadnak is néhány szál pávatollat, itt válogathatsz.
Az oldal és az oldalon található tartalmak (grafikai munkák, fotók, szövegek) a termeszetadtakincsek.hu szellemi terméke és tulajdona. Készült az Elida.hu támogatásával.
